2010. január 26., kedd

Lelépek...

Elkezdtem szervezni az utat, már írtam a profnak a Royal Holloway-ra, azt mondta, hurrá, de nem valószínű, hogy sokat fogunk találkozni, mivel nyáron megyek.
Azért majd látogassam meg, amikor elkezdődik a szemeszter. Oké. Viszek neki egy üveg villányit vagy tokajit, végül is nem semmi, hogy teljesen ismeretlenül, egypár e-mailváltás után írt nekem egy ajánlólevelet...
Találtam egy volt osztálytársat is is, megkértem, segítene-e pecót szerezni, meg írtam A-éknak is, akik ugyan három órányira laknak Londontól, de hátha... Aztán meg írtam a Royal Holloway szállásszervező irodájának is egy érdeklődő emailt, tudnának-e segíteni hova forduljak, na nem feltétlenül hozzájuk, mert nem leszek regisztrált hallgató.
Hát, nem visszaírtak másfél métert! Na, ez a nyugat, ez az emberbarátság kérem. Felajánlották a segítséget, írtak 2-3 címet, ahova fordulhatok, illetve adtak egy jelszót a saját adatbázisukhoz is, hogy keresgélhetek lakást a 'private sector'-ban - ahol 'civilek' lakhatnak.

Egham egyébként állítólag két utca meg egy bolt, az egész a college-ra épül és nincs nagy forgalom. Olyasmi lehet, mint Göttingen.
Még nem döntöttem el határozottan, mi éri meg jobban: kisvárosban bérelni és bejárni, vagy nagyvárosban bérelni és kijárni - London kb. fél óra vonattal.
Mivel nyár lesz és a kampusz zárva, valószínűleg az utóbbi.
Majd meglátjuk, a British Library a King's Cross környékén van, az még állítólag a belváros - elég húzós árakkal.
Szóval majd még alakul.
---
Egyébként napok óta álmodom is ezzel az egésszel, fura lesz, négy éve nem voltam egy hétnél tovább távol az enyéimnél - azon gondolkodom például, megismer-e majd a Diócica, amikor hazajövök.
Egyedül leszek. Legalább is az elején. Mint valami G. A. úr X-ben. Mondjuk G. E-ben. Vagy L-ben.
Dolgozni fogok viszont - és amikor erre gondolok, az mindig örömmel és megnyugvással tölt el. (Ez a gondolat, nem is tudom, mikor hozott lázba utoljára...)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése