Az ilyen független kutatók helyzetében (egy ideje így hívom magam,
mégis csak jobban hangzik, mint a lúzer munkanélküli okostojás) az a
legsiralmasabb, hogy nem lehet rendes(en) könyvtárhoz jutni. Mert nagyon
jól hangzik, hogy van itt egy tudásközpont,
de egyrészt nevetségesen szánalmas, hogy nincs benne semmi, másrészt
állítólag az infrastruktúra is ócska; nem lehet rendesen fénymásolni,
drága, stb. Az idegen nyelvű szakirodalmat nem is említeném.
Ráadásul tőlünk picit nyugatabbra teljesen normális az is, hogy a
könyvtárrendszerek csatlakoztak mindenféle online folyóirat-adatbázisba
(mint pl. a JSTOR), ahonnan némely esetben pénzért (ez volt az egyetlen problémám a British Library-vel, ott ráadásul csak nyomtatni lehetett), de azért sok esetben ingyen lehet korlátlanul letölteni.
Mindez csak onnan jutott eszembe, hogy nagyon szép dolog, hogy a Cambridge Journals korlátlanná tette
a hozzáférést a 2009/2010-es adatbázisához hat hétre (mondjuk ezt sem
értem, miért kell lekorlátozni pont erre a két évre - nyilván nekem egy
2008-as anyag kellene), de a többi cikkért 20 fontot kérnek darabonként.
Mondjuk fogalmam sincs, mennyibe kerül egy folyóirat pontosan, de az abebooks.com-on
6 dollárért megtaláltam az egész számot, amiben a keresett cikk
szerepel. Még postaköltséggel együtt is olcsóbb, mint 20 fontért
letölteni. Arról nem is beszélve, hogy egy könyvet is vettem 4
dollárért, postaköltséggel együtt csak kb. 3500 forint volt az egész.
Világ csóró értelmiségijei egyesüljetek.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése