2010. július 31., szombat

A legérdekesebb...

... nekem régi birodalmi helyszíneken bolyongani, valószínűleg ezért is választottam az Isle of Dogs-t. Hogy miért hívják éppen "Kutyák szigetének" a Temze egyik legnagyobb kanyarulatában fekvő félszigetszerű részt, arról megoszlanak a vélemények, ami biztos, hogy Ben Jonson és Thomas Nashe írtak egy színdarabot ezzel a címmel 1597-ben, amit aztán (valószínűleg a királynő cikizése miatt) betiltottak.

A terület nagyjából két részre tagolható, Canary Wharf-ra, ami egy hatalmas üzleti és bevásárlónegyed felhőkarcolókkal meg minden (pl. a One Canada Square Nagy-Britannia második legmagasabb épülete); a másik pedig a dokkok, azaz a Temzéből benyúló kikötők. (Érdemes megnézni ezt a rajzot 1899-ből.)
Ahogy az ember sétál lefelé a dokkok mentén, több helyen ki vannak téve térképek meg rajzok, hogy hogy nézett ki a hely anno, és miért volt fontos stratégiai helyszín mondjuk a második világháborúban.

A szigetnek egyébként az alsó része lakott, a felső azt hiszem, inkább munkahelyek, legalább is délelőtt 10-kor még szinte senki sem volt az utcán, csak a sirályok meg a kacsák. (A hely állítólag szerepel a Harry Potter és a főnix rendjében, de nem tudom felidézni, hogy hol, aki rájön, mondja meg!) Egészen a Temzéig le lehet sétálni, az utcák belefutnak a folyóba, el sem tudom képzelni, mi van, ha megemelkedik a vízszint.
Az Isle of Dogs-ról elvileg van Greenwich-be egy alagút a Temze alatt, de az most be van zárva, úgyhogy kénytelen voltam ismét buszra ülni, és (milyen hülyeség) visszamenni a városba, hogy átmenjek a másik partra. (Ezért is lesznek buszos képek is... egyébként pedig jól fog majd látszani a greenwichi oldalról az Isle of Dogs és fordítva, azaz megfigyelhető, hogy milyen közel van egymáshoz a kettő...)

A Greenwich parkban az Obszervatóriumot akartam megnézni és az Inigo Jones-tervezte Queen's House-t, de az utóbbi valami esküvő miatt be volt zárva, úgyhogy azért majd vissza kell mennem (Inigo Jones-tervezés, eredeti). A park déli részén mentem be, és úgy sétáltam le végig az északi oldal felé.

Az Obszervatórium marha jó volt, titkolt érdeklődéseim egyike a csillagászat meg a világűr, úgyhogy több exkluzív oktatófilmet is végignéztem. A nullmeridiánt a sok turista miatt persze nem lehetett rendesen megörökíteni. A fekete ruhás Viktória-korabeli nő (akit majd a képen láttok) valami performanszt nyomott, az idő fontosságáról, de nem értettem pontosan.
A kis kávécskám meg a zabpehelysüti után aztán lesétáltam a dombon a Queen's House meg a tengerészeti múzeum irányába, az előbbi zárva volt, az utóbbiba pedig épp hogy csak befutottam, de úgy jártam vele, mint a múltkor a természettudományival, elegem lett a tömegből.
A hazaút két és fél óra volt, mert az Oxford Streetet lezárták valami demonstráció miatt. Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem az afganisztáni brit jelenlét volt a témája.
Alább egy térkép, hogy miket jártam össze, kattintásra nagyobb lesz. Előbb a felső (felülről lefele), aztán az alsó (alulról felfele).
(Megj. Természetesen a buszoknál vannak sokkal gyorsabb közlekedési eszközök is, Greenwich-be pl. el lehet menni a Cityből hajóval, viszont a buszbérlet mellett szól, hogy minden járatra érvényes kivétel nélkül, a busz városnézésre tökéletesen alkalmas, és most pl. már azt is tudom, hol az Old Vic.)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése