2019. július 27., szombat

Vidéken az élet

Kép forrása itt.
A napokban nagy port vert fel a hír, miszerint egy nagyon jó hírű vidéki gimnázium (ahová én is jártam) igazgatóját 26 év után nem engedik többé iskolát igazgatni. A hírt az igazgató úr is kitette a saját facebook-oldalára (erre alapoztak az országos sajtóorgánumok), pillanatok alatt zárt facebook-csoport szerveződött, amibe én is beléptem; szóval jó magyar szokás szerint megindult a közösségi médiában az őrjöngés.

Nem sokkal később a polgármester ("szabadságát megszakítva a rendkívüli helyzet miatt") nyilatkozatot adott ki, miszerint félreértés történt, az igazgató úr mégis maradhat. Mint azt írta, eljárási hiba, félreértés történt, az igazgató valóban nem kaphat további öt évre kinevezést, hiszen 2,5 éve van a nyugdíjig, ellenben ebben az időszakban továbbra is ő vezetheti az intézményt, celebrálhatja a közelgő jubileumot, lesznek felújítások, stb. stb. Erről az igazgató eddig azért nem értesülhetett, mert ez egy "másik jogi eljárás, egy másik értesítési forma" (muhaha!).
A poszt alatt pillanatokon belül felszaporodtak a hálálkodó kommentek, hogy milyen remek a városvezetés és a polgármester, hogy ilyen gyorsan megoldotta az ügyet, az igazgató pedig levette oldaláról (de legalább is láthatatlanná tette) az eredeti posztot.

A Pesti Srácok nem sokkal később reagált az ügyre "balliberális gittegyletnek" titulálva a méltatlankodó kommentelőket, volt gimnazistákat, aki között persze elvétve megtalálhatók voltak a helyi ellenzék mostani és régebbi képviselői is. 

Részemről, miután két napig kommenteltem és vitáztam különféle oldalakon (de minek), elhatároztam, hogy tévedéseimet, jóhiszeműségemet, túlzott érzelmességemet, indulataimat belátva hagyom az egészet a francba. Miért is?

Először is a titkos fb-csoportot szervező "stuttgarti művészt" (ld. a Pesti Srácok cikkét) nem sikerült meggyőznöm arról, hogy ez az egész nem a közösségi összefogás érdeme, hanem csupán annak eredménye, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt senkinek nem állt érdekében egy balhé, és/vagy a polgármester félti a pozícióját. NEM azért fordult visszájára a dolog, mert megijedtek néhány ezer lájktól és kommenttől, valamint egy titkos (!) csoporttól, hanem mert egyszerűen túl kicsi a város és a városvezetés, hogy ezt a balhét elbírja most.
Amit példátlan (ellenzéki) összefogásnak értékelnek, az nem más, mint sok-sok névtelen üzenet (én is kaptam néhányat volt osztálytársaimtól, akik publikusan nem mertek megnyilvánulni) és egy tényleg zárt csoport, aminek tagjai csak egymás számára léteznek, ha valaha, valamikor nyilvánosan ki kellene állni, elpárolognának, mint a pisi 40 fokban a járdáról. 

Az ügy tehát elült, a beígért demonstrációk elmaradtak (szerencsére, mert jó nagy égés lett volna az a 10 bátor ember). Másrészt kár is egyébként, mert számtalan ok lenne tüntetni már évek óta. 
Már arra sem nagyon kapta fel a fejét senki, hogy míg az igazgató teljes mandátumvesztésről beszélt (azaz hogy még egy évvel sem hosszabbítják meg a megbízatását), a polgármester tényként közölte, hogy a következő időszakra mindenképpen jár a bizalom, ez nem is volt kérdés. Valaki, valakik hazudnak megint. 

Én emlékszem, voltam olyan tüntetésen, ahol csak 20-an voltunk, máskor demonstráltunk kockás ingben kb. nyolcan, miközben a többi kolléga dolgozott helyettünk, ültem a folyóson csakis első tanórára engedélyezett iskolabeszüntetésen, második órától ment a tanítás tovább.
Mégis miről beszélünk?

A másik dolog pedig, hogy az említett igazgatónak korábban (a 26 év alatt) számos lehetősége lett volna a szolidaritásra, de ehelyett inkább meghúzta magát, sőt, ha rosszmájú lennék (az vagyok!), azt mondanám, kicsit dörgölőzött is. Ez akkor volt, amikor mi kockás ingben rajzolgattuk a transzparenseket az iskola folyosóján, és minden arra járó gyereknek elmagyaráztuk, mi történik éppen. Akárhogy is van ez, a dolognak tehát az is tanulsága, hogy előbb-utóbb a sunnyogók, lapítók, dörgölőzők is sorra kerülnek, a NER felfalja a gyermekeit. Ahogy egy hozzászóló írta is, a rendszer szekértolói, akik segítettek felépíteni ezt a tákolmányt, nem érdemlik meg az összefogást és a szolidaritást. Úgyhogy én, átértékelve a helyzetet, ma ki is léptem minden csoportból és fórumról már csak azért is, mert amúgy is sok volt az arrogáns és agresszív social mediából és a megmondóemberekből most már. 

Némely helyiek szerint ez az egész cécó szépen ki lett találva: igazgató látványosan tiltakozik, polgármester reagál, tiltakozás okafogyottá válik, polgármester mennybe megy, a tiltakozókat elküldik a francba, a gimnázium kap pénzt felújításra, szép békésen lezajlik az évnyitó, igazgató hálálkodik a városvezetések, mely kormánypárti többség nagy fölénnyel megnyeri az önkormányzati választásokat októberben. Én (kívülállóként) nem látok ebben ekkora konspirációt, és az első, eredeti posztból inkább a komoly megdöbbenést érzékeltem, hogy ez megtörténhet annak ellenére, hogy 26 évig jól ment a szekér... Igen, megtörténhet, és meg is fog történni.

Szóval az van, hogy a rendszer már kiirtotta és elüldözte a harsány ellenállókat, most a kussolók következnek. Közben középkorúvá vált egy generáció, akik szépen beleülnek a székekbe, és bár nem értenek igazán semmihez, sok pénzük van, és a családi fotóik szépen mutatnak a közösségi oldalakon.

És ma délutánra, hiába került ki néhány leleplező cikk, már újra mindenki tengerpartokat, fürdőző kisgyerekeket és kiscicákat ábrázoló képeket lájkolgat.

2 megjegyzés :

  1. 1) A polgármesternek semmi köze az iskolaigazgatók - pontosabban: intézményvezetők - kinevezéséhez. (Idáig az önkormányzatnak legalább véleménnyilvánítási joga volt a tantastölet, az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet/ek/, az iskolaszék, a diákönkormányzat stb. mellett, amely véleményeket a döntéshozó úgy hagyhatott figyelmen kívül, ahogy akart. Múlt hét keddje óta már erre sincs szükség.) A döntést az Emmi oktatási államtitkára (most éppen Bódis József szülész-nőgyógyász) hozza indoklási kötelezettség nélkül. Hogy mit mond a polgármester egy ilyen helyzetben, tökéletesen irreleváns.
    2) Az én feleségem 2016-ban három eredményes ciklus után adta be negyedik pályázatát a tankerületbe. Ez az év volt a kockás inges mozgalom tetőpontja, amelyben a az ő iskolája és ö személyesen is részt vett: aláírták a miskolciak peticióját és nem akadályozták meg a diákok szrájkját. Bár volt egy külső vetélytársa, a tantestület és a többi véleményező közel 100%-os támogatását a feleségem nyerte el. Ezek után az államtitkár (akkor még Palkovics) eredménytelennek minősítette a pályázatot, a tankerület pedig Feleségémet bízta meg egy évre. A továbbiakban még ötször írtak ki pályázatot, ebből háromban elindult a feleségem, aki a későbbiekben már csak megbízott intézményvezető-helyettes lehetett az iskolájában. Aztán elment nyugdíjba a 40 évvel, de az utolsó két pályázat is eredménytelen lett. A hatalom által favorizált pályázó mindkétszer alul maradt a nekik nem kedves másikkal szemben, és az ellenzéki többségű kerületben nem akartak ujjat húzni a nyilvnvaló többségi akarattal. Mostantól nem lesz több nyilvános pályázat, nem lesz véleménynyilvánító szavazás, csak szép csendben kinevezik azt, akit akarnak. És nemcsak bárkit kinevezhetnek akármikor, de ugyanígy bármikor el is zavarhatják hivatalos indoklás nélkül. A vezetői önállóság és az iskolai demokrácia ismét a 60-as évek szinvonala alá süllyedt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1) Nem gondolnám, hogy a Fidesz fellegvárainak számító vidéki városokban (ahol ugye eleve Fideszes a polgármester, és nyilvánvalóan jobban ismeri a helyi szitut, mint egy országos politikus) ez tényleg így lenne. Ha nem is konkrétan az ő szava számít, akkor számít a régió országosan ismert politikusainak szava az Emmi felé.
      2) Igen, sok ilyen történet van, és tökéletesen egyetértek.

      Törlés