1) A féltékenységnek semmi köze a másik emberhez, a féltékenységnek az önbecsüléshez van nagyon súlyos köze. Illetve annak hiányához. Akinek valaha -- dacára minden eredménynek, sikernek, fokozatnak, díjnak, stb., amit az évek hoztak -- problémái voltak az önbecsülésével és önbizalmával, sose legyen annyira nagyképű és öntelt, hogy azt higgye, mindez elmúlt. Ez sosem múlik el. Soha.
2) Az elfogadás, a tolerancia és a humánum nem tanítható. Eltelhetnek hetek, hónapok, évek, de mindig minden ezzel kapcsolatos téma és beszélgetés ugyanolyan dühítően fog megismétlődni, és nem érezünk egy fikarcnyi változást sem. Csak talán nagyon sokára.
Nem tudom, mi a megoldás. Tűzoltó leszek s katona, vagy vadakat terelő juhász. Vagy fitnessznáci.
De az biztos, hogy kevesebbet borozok és többet írok, mert talán annak van értelme.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése