Érettség

Nos, meg kell, hogy osszam mind az öt olvasómmal a kedvenc érettségi mondataimat, melyek félig nevetősek, félig sírósak, de lényeg a lényeg, a dolgozatok végére rájöttem, hogy az érettségi feladat tulajdonképpen rólam (is) szól. (Azzal most nem hergelnék senkit, hogy ez a generáció fogja az adóbevallásunkat csinálni, a bankügyeinket intézni és leolvasni az MR-eredményünket.)

Az alaptörténet Bodor Ádám egy novellája, amely két testvér, Wladimir és Vili (valamint az egyikük feleségének) állatkerti sétáját írja le: az egyik fiú itthon ragadt, a másik Németországba disszidált fontoskodó faszkalap, a nő az ő felesége, és a feleség nem tud magyarul. Azért mennek az állatkertbe, mert az apjuk (aki valószínűleg bekattant már, talán a nagyobbik fiának az elvesztésétől is, meg a történelem viharaitól) naphosszat ott ül, és csak az öreg oroszlánt bámulja. Ami egy göthös, vén állat, nyilván jó cimbik ők ketten, a bekattant papa és a boldogtalan oroszlán. A novella a rendszerváltás környékén játszódhat. A fiúk távolról megnézik a papát, aztán elválnak, miután kinyilvánították egymás felé kölcsönös utálatukat.

Nem mondom, hogy könnyű megérteni ezt a társadalmi és személyes kontextust, de azért... íme a legjobbak:

1) Egy távoli, történeti megközelítés: A német megszállás alatt nem voltak az embereknek jogaik, nem volt szólás szabadság. Szigorú rendeknek megfelelően kellett élni, megjelenni, illetve viselkedni. Nem jellemző az egyenjogúság. A nők nem foglalhattak helyet.

2) Személyiségelemzés: Egyedül Viliben lelhető fel belső tulajdonság.

3) Feszültségkeltő pillanat a szövegben: Vili ekkor megfutamodásnak látszóan szedett-vedett indokkal odébb állt.

4) A csehovi kommunikáció megidézése: Csak a fiúk beszélgetnek, mely egy közönséges, érdektelen téma. [...]
A két testvér továbbra is egymással beszélget, de nem mindig testvéries hangsúlyban.

[...] A beszélgetés kicsit kezd fellendülni, már több mindent tudhatunk meg a szereplőkről, illetve következtethetünk. [...] Mindezek csak a felszínen látszódó dolgok értékén ragadt beszélgetések csupán.

5) Lélektan: Érezhető ebből a kis helyzetjátékból, hogy ellentétek, nem éreznek egymás közt harmóniát, nincs összhang, bágyadtak. [...]
Erre Wladimir ismét az elszemélyesedés hatalma példáját reagálta rá.

6) Ezt nem tudom, ez WTF: E váratlan kifejezésnek az oka talán az lehet, hogy a két fél ellentétére a fejben kialakított és gyakorlatban kivitelezett kommunikáció és viselkedés nem békítette ki őket.

7) Van, akinek széles a látóköre: Összességében ebben a novellában, habár kicsit groteszk, világviszonylatra is ki lehet vetíteni.

8) Bölcsesség #1: Az emberek egymás közti beszélgetésekben nem jutnak egyre gyakrabban düllőre (sic!), nem értik meg egymást, mely sajnos tudatlanságra és magányosságra fog vezetni minket.

9) Bölcsesség #2: És ha egy nap vagy egy zárlat ennyire alul fejeződik be, akkor a társadalom – véleményem szerint – magányos lesz.

10) Irodalomtudor: Az emberi kapcsolatok netovábbja, ahogy viselkednek. Örkény István novellái között akadt hasonló történetű költemény. [...]
A történet és a történetbeni helyzet abszurd hatást mutat be, mert az emberi kapcsolatokat mutatja be, ami az egész emberiséget érinti, hiszen az író a prózai művet ezáltal próbálja meg tükrözni. [...]

Nem foglal álláspontot a narrátor, csak kiszélesíti a látáskörünket.

11) Frappáns, csattanóval záródó befejezés: Társadalmunk süllyed, mégsem teszünk ellene semmit. Örkény István után a novellája rendkívül jól sikerült. A Tóték pedig hasonló alapon egy család életét mutatta be, amint éppen „szenved”. Talán innen jött Bodor Ádámnak, hogy családot mutasson be? Szerintem igen!

12) Bölcsesség #3 (ez már coelhói szint): Miközben sétálnak az állatkert felé, már érezhető volt az elszemélytelenedés, például az előbb említett módon, hogy ha nem fontos az ember, akkor nincs rá szükség, hiába családtag.

14) Személyes vélemény megfogalmazása, ahogy tanítottam: Ebben a novellában rosszindulatú felnőttekről olvastunk. Talán ezért is nyerte el a tetszésemet ez a mű.

15) Maga AZ ÉLET: A mű végén megjelenik a törődés: „Utállak!” Kovács Vili felismeri az emberi értékeket, mi fontos.

16) Az ember és a természet harmóniája á lá Rousseau:

Az állatokra ugyanúgy kihat a feszült hangulat. Pl.: az oroszlán idegesen járkál a ketrecben. [...]

Majd arra is rájön, hogy akármilyen az oroszlán, mégis csak egy oroszlán. [...]
Mindenki felállt, és kezdődött újra a modernkori életnek a gátlástalansága, elszemélytelenedettsége. Az oroszlán újra gethes, trampli lett.

17) Végül kedvenc témám, a nők helyzetére való reflektálás a műben:

Kifinomult, szimbolista megközelítés: Mivel a mű több szempontból  is értelmezhető az olvasó számára ezáltal, maga az oroszlán is lehet Wladimir felesége a jellemzés alapján, hiszen idegbajosnak, gethes állatnak és elég tramplisnak nevezi.

Simone de Beauvoir sem találhatta volna el jobban: A feleség csak mosolyog, ahogy egy rendes nőhöz illik. Alárendelt személyiség.

Kicsit kedvesebb megközelítés: Az asszony hátul, a háttérben marad, mondhatni egy mentsvár.

Parti Nagy Lajos-féle magasságok: Wladimir felesége visszamosolygással jelezte, hogy nem értette, de mégis hallotta.

Végül egy finomat érzékeltetett antifeminista ellenes feminista kritikai észrevétel (de naaagyon burkolt!):
Nem sokkal később rájön, és önszántából tudatosul azzal, hogy egy állattal foglalkozni kell vagy különben elvadul. Wladimir ezt tapasztalat alapján is mondhatta és a feleségéből kiindulva jött rá erre.

Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy láttyátuk feleim szümtükkel mik fogymuk. Isa, pur.