Mém

1. Milyen irodalom tételt húztál az érettségin?
Természetesen József Attilát, mi mást. A B-tétel (mert volt ilyen is) pedig az antik görög dráma volt. Mivel egyik szerelmem Attila volt (ezért is utálom tanítani, de nem erőltetem, hogy bárki is megértse ezt az összefüggést, ha elsőre nem sikerül), a másik pedig azóta is a színház, alig lehetett lelőni. Dicséretet is kaptam, vagy mifene. Büszke voltam magamra, eléggé.

2. Ennek hány éve is?
Nem tudom, úgy kábé tizenvalahány.

3. Emlékszel a középiskolás ofőd nevére?
Persze. Magyar-töri szakos volt, hapsi, és tizediktől vett át minket. Fura, magának való figura volt, göndör fürtökkel és négy gyerekkel két házasságból. Sokan szerették a fanyar, intellektuális humoráért, én úgy véltem, marhára minden exhibicionizmus hiányzik belőle, és egyáltalán nem tanárembernek való. Képes volt 45 percig összekulcsolt kézzel ülni az asztal mögött. Nem az zavart, hogy nem tudtunk az életéről semmit (az enyémről se tud senki semmit), hanem hogy nem derült ki, milyen ember. Illetve az derült ki, hogy ilyen. Később igazgató lett belőle egy FIDESZ-es jóbarátja révén, aki pedig tovább avanzsált a közgyűlésbe. Azóta is ott nyomják mindketten. Láttam róla fotókat, kikupálódott, gondolom mert muszáj nyilvánosan reprezentálnia olykor. De így végre kevesebbet tanít, ennek, gondolom, örül.

4. OKTV?
Nem. Alulmenedzselt tehetség voltam, elitgimibe jártam, de keveset puncsoltam. Egyszer elmentem Arany János Olvasási Versenyre, általánosban meg egyszer megnyertem egy megyei zeneelemzési versenyt.

5. Milyen szakkörbe jártál?
Mivel alulmenedzseltek és nem volt megfelelően követhető karizmatikus egyéniség (illetve volt, de elment szülni másodikban), nem volt számomra megfelelő szakkör sem. Ezért hát nem jártam kérem, hanem vezettem. Színjátszókört. Gyerekelőadásokat csináltunk, többet én írtam, turnéztunk velük a megye óvodáiban, általános iskoláiban Mikuláskor és gyereknapon. Még a helyi újság is írt rólunk. Az ighá nagyon büszke volt, és a második évben már buszt bérelt nekünk. Kurva jó volt, egy csomó gátlásos gyereket "kineveltem", van köztük, aki ma a tv2-nél tudósító, pedig világ életében pösze és félős volt, mint az állat.
Ehhez képest marhára rosszul esett aztán, amikor nem én kaptam ballagáskor a gimiben a közösségvezetői díjat, hanem a DÖK-elnök, aki persze matek speces volt, és az igazgató volt a matektanára. Végigbőgtem szomorúságomban a ballagási ebédet - akkor még problémáztam ilyeneken.
Mostanság tervezem, hogy beszkennelem a rendezői példányokat, díszletterveket, zenei partitúrákat, aztán majd mutogatom az unokáknak.
Jártam továbbá zongorázni és énekkarba, egy darabig a városi diákszínjátszók közé is, hogy rendező legyek, de sznobnak találtam őket és leléptem.

6. Hányas és milyen nevű úttörőcsapatban voltál ez meg az?
Kisdobos koromban voltunk Mókus-őrs meg Németh János-raj (ő egy megyebeli kerámiaművész volt). Aztán jött a rendszerváltás szele, de Pósch Jánosné Kati néni nem eresztette a csapatszellemet, és átalakultunk körökké. Én az Olvasókörbe tartoztam, minden héten két délután kellett közösségi foglalkozást tartani. Arra emlékszem, hogy az első felolvasó-délutánon a Jedi visszatért olvastam fel. Kb. az első öt oldalt.

7. Mi volt a tisztséged az őrsödben?
Őrsvezető, persze, vagy nem? Aztán körvezető.

8. Mi volt a legmaradandóbb emléked egy osztálykirándulásról?
Minden jó volt. Rengeteg helyre mentünk. Legmaradandóbb élményem, hogy mikor már mindenkit hazavittek az épp hogy megérkező busztól a szülei, én szép komótosan elindultam egyedül gyalog haza...
De talán az, hogy valami budapesti kóterban cigiztünk, és bejött a pótofő. Aztán meg, hogy mennyire tetszett Szeged, akkor határoztam el, hogy oda megyek egyetemre. Így is lett, nothing gonna stop me náááháháá.

9. Előfordult, hogy kirúgtak valamelyik suliból?
Á, nem. Szerettem tanulni. De most komolyan, az elejétől. A buktákat és a nehéz tárgyakat kihívásként éltem meg.

10. Ki volt az általános iskolás nagy ő?
A kétéltű ember, aztán József Attila, Victor Hugo, meg a kiskutyám.

11. Leggázabb poszter a szobád falán?
Nem voltak gáz poszterek. Csak kutyásak és színházasok a megyeiből.

+1. Aztán intő, bukás volt-e?
Nem. Mondom, hogy szerettem tanulni. A suliban meg számon tartottak, mert mindig sokáig bent voltam, ültem a lépcsőn, írtam, bámultam a falat, beszélgettem a portásnénivel. Egyesekre sem emlékszem, csak az elsőre-másodikra ált. isk. felsőből. Egyszer nem volt orosz házim, egyszer meg menstruált az ének tanár, és begurult, lejátszott egy dallamot zongorán, amit elsőre le kellett volna hallás után kottázni a megadott hangnemben (zenei tagozatos voltam). Mindenki egyest kapott.
Később a kémia meg a fizika nem ment, meg tán a biosz; a matekot erős hármasra mindig kihoztam.