technikai k. o.

Több dolog is keseríti az életemet manapság, a legnagyobb bánatom pedig az, hogy még írni sincs időm róluk. Olyan az egész, mint egy maratoni futás, ami közben a hét végék egy-egy jó stílusérzékkel hozzám baszott ásványvizes üveg. Utálom ezt az egészet, mert elveszik a lényegem, meghalok.

Már meghalék, Elpatkolék!
Lelkem az égbe száll;
Aludj ki, nyelv!
Hold, fuss, el, el!
Hal – ál! hal – ál! – hal – ál!
[Holdvilág el]

Néha csak úgy leülök zongorázni, mert az jó, és újra felfedezem a tökéletességre törekvés és a folyamatos alkotás örömét, azt, ahogy egyre és egyre jobb leszek, ahogy csiszolódik az anyag, épül a lélek, értelmet kap a szándék és a szent akarat.

De aztán ez elmúlik, mert fel kell onnan állni, és a következő dolgokkal-gondolatokkal kell megküzdeni.

1) Az iskolában elfogy lassan a fénymásolókeretünk - ami a félévre beállított másolási mennyiség - és ezt, nos ezt az idén takarékossági okból nem lehet kibővíteni. Tavaly még lehetett. De az új büdzsé (?!) máshol szorul. Mivel a tankönyveink ótvar szarok, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogyan dolgozhatnék fénymásolás nélkül mondjuk érettségi szövegértési feladatokkal; másrészt pedig azt sem értem, hogyan boldoguljon az, akinek még tankönyve sincs. Harmadrészt egyszerűen nem és nem hiszem el, hogy az vinne csődbe minket még jobban, hogy a tanarak rendesen szeretnék végezni a munkájukat megfelelő minőségű (háromfelkiáltójel, bazmeg) tananyagok segítségével. Mert az egy dolog, hogy évek óta nem rendelhetek új, szakmailag jobb és használhatóbb tankönyvet, de ha még a segédanyagokról is letiltanak, akkor hová leszek én. Meg a világ persze.

2) A nyelviskolai górém, az a széphajú, aki a hallgatókat csak a pénztárcájuk felől ismeri, küldött egy körlevelet, hogy - így szemeszter vége felé - felhívja a figyelmünket néhány dologra. Vezessük pontosan a nyilvántartást, stb. Mindenképpen fejezzük be a tananyagot - azt a tananyagot, ami normális iskolai környezetben egy egész tanévre, nem pedig 13 hétre oszlik, és amit csak akkor lehetne befejezni, ha tölcséren tölteném a fejekbe. Komolyan, nem tudom, hol élnek ezek, amikor ilyeneket találnak ki.

Valamint használjuk a - szintén szar - tankönyvhöz a dvd-s segédanyagot, mert különben biztos milyen unalmas órát tartunk, ha nem nézünk villódzó képeket.

Kiégek. Na de nem ez bosszant, hanem hogy az elmúlt hetekben több témáról akartam posztot írni (de nem sikerült). Lassan elfelejtem magamat.