De létezik egy egészen új tünet, amiről még senkitől nem hallottam (legalább is az előfordulásnak ebben a vonatkozásában), ez pedig a torok összezáródása. Olyan érzés, mint amikor télvíz idején, járványokkor nagyon be van dagadva a mandula, és az ember nem tud nyelni. Viszont nem fáj, csak nagyon kellemetlen. Köznyelvileg úgy is körülírhatnánk, hogy gombóc van a torkában az embernek, gombóc, amit nem tud lenyelni.
A dolognak ez az egyik értelmezése (ha pszichoszomatikusan nézzük): az illető nem tudja lenyelni, megemészteni a problémát. A másik aspektus viszont érdekes módon az, hogy a "gombóc" miatt valahogy kevesebb levegő jut a tüdőbe (vö. légszomj, vö. pánikbetegség), és a kilégzés is nehéz. Magyarán ez az egész megnehezíti a levegővételt, az illetőnek nincs szabad légzése, ezért alkalomadtán felgyorsul a pulzusa és felmegy a vérnyomása is. (És elefántok ülnek a mellkasára; na jó, ez a hőségtől is lehet.) Aktuálissá válik kedvenc költőnk Levegőt! című verse akár.
A tünet egyébként érdekes módon olykor eltűnik, jó esetben többször nincs, mint ahányszor van. A legjobb teszt az, ha olyan dolgokkal sokkoljuk magunkat, amelyek kiváltják a szorongást, megfelelő idő elteltével és gyakorlat megszerzésével a "gombóc" egyre kisebb lesz, és nem váltja ki semmilyen sokkoló látvány, sem élmény. (Vagy aztán de.)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése