Én soha a büdös életben nem felejtettem el semmit.
Amióta kórházban voltam az agyammal, olyan, mintha a felesleges információkat időről időre törölném. Az a baj, hogy ezek csak nekem felesleges információk, mások számára meg fontosak, úgyhogy nem szép tőlem, hogy elfelejtem.
Persze felírhatnék mindent, de az íróasztalomban elkeveredne a cetli a rumliban.
Az is lehet, hogy ez az egész önvédelmi mechanizmus, mert rengeteg mindent kell észben tartanom. De a felét persze egyáltalán nem akarom észben tartani, hanem el akarom felejteni örökre. Például azt a csajt meg az anyját, akikkel az iskolából való lógások miatt kellett a héten többször felváltva beszélnem.
Az a baj, hogy úgy vagyok, hogy ha a fejembe veszek valamit, az a felelősségemmé válik. Szar ügy, de így vagyok bekötve. Esküszöm, nem direkt csinálom.
Nagyon szeretnék rájönni, hogy lehet kikapcsolni ezt a fajta felelősséget és azt, hogy éjjelente ne üldözzenek a gondolatok. (Ne, ne mondjátok, hogy igyak, légyszi.)
Kellene valami embléma, ami kifejezi azt, ahogy a végig nem gondolt (vagy végiggondolt) és el nem engedett gondolatok üldöznek.... engem....
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése