A feladatlapok leadásakor rövid polémiába keveredtünk az igazgatóhelyettessel (volt ebben némi hazabeszélés és sok-sok általánosítás is részéről, meg persze a polémia is túlzás, mivel én inkább hallgattam), mivel nincs túl jó véleménnyel a humán tantárgyak információdömpingjéről. Azt mondta, a humán tárgyak szerinte túlreprezentáltak a vizsgákon, a törit választható érettségi tárggyá tenné, szóval két válaszható vizsgatárgy lenne ildomos, míg a matek, magyar, idegen nyelv lehetne kötelező.
Azt mondta, ő nagyon pragmatikus ember, célratörő, és azt a szemléletes példát hozta fel, miszerint mivel járunk jobban egyedül a sivatagban: az analitikus-algoritmusos készségekkel vagy ha jól tudunk Goethét elemezni.
Megígértem, hogy elgondolkodom rajta, és el is gondolkodtam.
Egyrészt nyilván a humán tudományok iránti tipikus előítéletek szóltak belőle, amin azért nem csodálkozom annyira, mert ebben az iskolában a humán tudományok művelői (akár nők, akár pasik) legtöbbször csak nyafognak, dacolnak vagy mindkettő. Másrészt sajnos sokakban tévhitként él az, hogy adatokat és évszámokat tanítunk; a saját diákjaimat sem bírom leszoktatni arról, hogy évszámostul tanulják meg az életrajzokat, vagy hogy kritikátlanul minden tetsszen nekik, csak mert az kötelező. (Engem Jókai például halálra idegesít, ezt rendszeresen el is mondom, múltkor pedig Petőfi Minek nevezzelek? című verséből toltam egy akkora trollságot, hogy a fal adta a másikat... szegény hősszerelmes Sándor...)
Szóval erről az egész vitáról eszembe jutott a mostani nemzeti konzultációs kérdőív, és annak uszkve 18 soros kérdései/állításai, amiket, mire az egyszeri ember végigolvas és érzelmez, inkább nyom egy igent, csak hogy hagyják már békén. Az érthetetlenség és kuszaság persze csak az egyik baj, a másik a totál reflektálatlanság és félremagyarázás, értsd: látszólag jó móka Soros angol nyelvű írásaira hivatkozni dátummal (!), ha csak a mondatok felét idézzük be, azok még igaznak is tekinthetők, ám ha valaki elolvassa a 'de' és az 'ám' utáni részeket is (angolul, ugye, ami szintén humán tárgynak mondható az iskolai oktatásban), mindjárt kiderül, hogy a kérdőív/állítássor egy jó nagy humbug. Ennyire utánajárni persze senki nem fog, hagyjon minket mindenki békén.
Ahhoz is egy cizelláltabb gondolkodásmód kell, hogy rákérdezzünk arra: tényleg egy ekkora és ilyen jól fizetett kormánystáb kell ahhoz, hogy egy ennyire stilisztikailag és nyelvileg is silány vackot toljanak le az emberek torkán?
(A kérdés persze költői.)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése