Itthon, 5. rész

(avagy újabb lekezelő okoskodásaim)

Ma korán felkeltem, ezért sikerült időben lefordítanom a mai adagot. Ennek felettébb örültem, mert ez a könyv nagyon túlírt és baromi unalmas is most már. Persze elovastam a végét. Lefordítottam ugyanis a rövidebb fejezeteket a könyv végéről. Módszertanilag ez nem biztos, hogy helyes, de ezzel meglett az illúzióm, hogy rendesen haladtam.

Ma van az őszi tavaszi szünet utolsó napja, mely szünetben az volt a jó, hogy legalább online órák nem voltak, ezért kicsit sikerült beérni magam egyéb területeken. Azt kell mondjam (továbbra is), hogy a többség nagyon lelkiismeretes, teszik a dolgukat, ahogy én is. Persze sokkal rosszabb így, hogy nincs meg a személyes kontakt, mert azt veszem észre, hogy írásban sokszor csak rutinból lököm a visszajelzést (mert hát hiszen pl. ők is rutinból lökik a válaszokat, sokszor--feltételezem--párhuzamos csatornákon összebeszélve; így esthet meg az is, hogy, akárcsak az iskolában, ugyanazok a hülyeségek jönnek világba').

A szünet előtti napon csináltam egy közvéleménykutatást a munkámról, mert az is zavart, hogy semmi rendes feedback nem jön, csak a b@szogatás felülről, hogy ne terheljük túl a diákokat, és legyünk elnézőek. (Ennek az ismételgetésével mellesleg az a bajom, hogy nyilván aki szereti a kölyköket, az eddig sem terhelte túl őket, viszont a trógereket most is meg kell fogni valahogy. Mert igen, trógerek vannak.)

Szóval jó visszajelzéseket kaptam, és tán nem számít újabb lekezelő okoskodásnak, ha idézek néhányat.

"A Tanárnő az iskolai óráin is mindig nagyon segítőkész volt, de itt ez még inkább körvonalazódott. Mindig felkészül az óráira és valami újjal áll elő. Nagyon jó ötlet szerintem a szorgalmi feladatok adása, mert így az eddigi jegyeinken is könnyedén tudunk javítani. Sok időt hagy a feladatok elvégzésére, beadására. Összegezve, az összes tanárom közül az Ön órái a legkreatívabbak, élvezem őket, így szívesen veszek rajtuk részt és végzem el a szorgalmi feladatokat is. Köszönjük szépen az erőfeszítéseit, amit a mi érdekünkben tesz! -egy érettségiző diákja :)" 

"Le a kalappal a tanárnő előtt. Senki nem gondolta volna, hogy ezt az akadályt majd (látszólag) ilyen könnyen veszi. Büszkék vagyunk magára és köszönünk minden erőfeszítést. <3""Nagyon hasznosak az ismétlő feleletsorok." 

"Hiányzik a tanárnő, sokkal jobb iskolába járni, itthon semmi sem motivál:(" 

"Rendkívűl figyelmes és segítőkész a tanárnő."

és

"Cuki a Tanárnő macskája" 

"Már látni szeretném a cicát"

Igen, egyértelműen a macskám vitte el a pálmát.

Holnaptól megint találkozok velük, és nyilván az érettségi lesz az első kérdésük.

Ami az érettségit illeti: tudom, hogy ez nem szempont most, de sokunknak elég nagy érvágás, ha elmaradnak a vizsgapénzek. Tudom azt is, hogy jelen helyzetben nem illik panaszkodni, de miért is viszonyítanánk folyton másokhoz. És miért is ne mondhatnánk ki azt is, hogy igen, mennyire igazságtalan, hogy ezt a helyzetet sokan a semmittevésre használják.

A múltkor egy kommentben tanárgyalázónak neveztek, mert azt mondtam, érettségi helyett nem támogatom a megajánlott jegyeket, mert szerintem ez teret adna a tanári önkénynek. 

Hát igen, sok-sok perspektívát ad az embernek, ha több típusú munkakörben több munkahelyen dolgozik. 

Azért is kikezdtek a minap, mert (a megajánlott jegyek helyett) nem javasoltam semmi más alternatívát. Nem azért, mert ne lenne gondolatom erről, hanem mert a tapasztalat azt mutatja, nem fognak elfogadni semmilyen javaslatot. Most így azért elárulhatom, hogy a vizsga teljes halasztása lenne a legjobb megoldás szerintem, hogy aztán ősszel (esetleg pár hét csúszással) elindulhasson az egyetemi tanév is. És hogy megmaradjon az esélyegyenlőség. Ezzel együtt azt is gondolom, hogy ha időben döntés született volna, már lennének ötletek arra nézvést, hogy lehet biztonságos körülmények között megszerezni a vizsgát. Vagy az akármelyik vizsgarészt. De ez a kapkodás és következetlenség feletébb idegesítő, és halálfélelem helyett (cinizmus ON) inkább apatikusan személem, mekkora idióták vannak a döntéshozói pozíciókban. Ezt is jól elintéztük magunknak.

Egyébként pedig elég fáradt vagyok.
De ez, gondolom, nem annyira érdekes.